Nyelvtani, helyesírási gyakorlatok
Tedd ki a hiányzó írásjeleket!
1. A gyerekek kérték a nagyapát hogy mondjon nekik valami jó játékot
2. Te jó ég hogy kerülsz ide
3. Kérjük szíveskedjék jelezni ha le kíván szállni
4. Teltek a hetek múltak a hónapok
5. Te mit tennél ha az ő helyébe kerülnél
6. A nemesi cím öröklődött a nemesek fiai unokái is nemesek lettek
7. A postás újságot vagy levelet hozott
8. Csoszogi az öreg suszter az ablak előtt ült
9. Adok neked sok pénzt hat lovat meg hintót
10. Tavasszal mikor kikelnek a kiscsirkék kevés még az ennivaló
11. Ti mindnyájan talán Kingát és Bélát kivéve ugyanazt tettétek volna
A hangok időtartama
u, ú, ü, ű: ezenk__v__l, rendk__v__l, sér__lt, bel__l, összegzés__l, szor__l, tan__, tan__s__t, típ__s__, k__lt__ra, k__lt__rális, __tkereszteződés, __ti, h__szas, h__szat, h__szad, t__zijáték, ny__g, h__gom, h__gi, __tál, s__llyed, __ntat, b__ntetés, b__nhődés, megsz__ntet; mi a különbség: fi__k, fi__k, ár__, ár__?
o, ó, ö, ő: __nz__bb, t__r__dik, j__v__ben, techn__l__gia, , melank__lia, melank__likus, ut__lér, el__tt; mi a különbség: el__l, el__l?
i, í: v__gasztal, t__pus, t__pusú,t__p__kus, m__nd__g, __tél, v__z__labda, sz__vesen, üd__tő, s__ma
n, nn, ny, nny: be__tlakók, be__szülött, fe__marad, fe__tnevezett, fe__tart, kö__ebbít, megkö__ebbül; mi a különbség: me__, me__?
l, ll: va__ja, vá__al, sza__ag, á__talános, te__ik
dz, ddz: e__ő, e__e!, bo__a
t, tt: fejle__ség, par__alan
sz, ssz: ját__ik, ját__a
Magán- és mássalhangzótörények
- fűzfa 12. szagtalan
- itthon 13. virágcsokor
- csúszda 14. virágláda
- jobbra 15. rádió
- szegfű 16. választja
- hozta 17. hallja
- képkeret 18. képzés
- szavakból 19. moshat
- tűzhöz 20. népdal
- lökdös 21. zöldséges
- színpad 22. adhat
Mondatelemzések (állítmány, alany, tárgy, jelzők - és fajtájuk)
1. A színész szerepet tanul.
2. Nem akarok vitatkozni.
3. A vőlegény nemet mondott.
4. Szeretem a szépet.
5. Tartsd meg a szavad!
6. Milyen ajándékot készítsek neked?
7. A verset író diákot megdicsérték.
8. Riporter szeretnék lenni.
9. Én is próbáltam verset írni.
10. "Téged keresnek szemeim." (Petőfi)
11. Bármelyik példát megoldjuk.
12. Szeretem édesanyám főztjét enni.
13. Mit keresel?
14. Az újságot olvasó diák a barátom.
15. Elküldesz engem, a barátodat?
16. A fűre lépni tilos!
17. Sok gyerek szeret hangosan tanulni.
18. Szeretném elmesélni a film tartalmát.
19. A gyáva is bátor lesz.
20. Elmúltam húszéves.
21. Elsők lettünk a versenyen.
22. Hideg és ködös volt az idő.
23. Az elődök dicsősége fény az utódok számára.
24. Te meg én leszünk a felelősök
25. A főnix fenségesen szép, hattyú nagyságú, karmazsinpiros madár.
26. Ti vagytok a legjobb osztály. :)))
27. Megjavították a számítógépeket.
28. A fiúk szeretik a számítógépes játékokat.
29. Az emberek nem szeretik a rossz időt.
30. Készítsünk papírhajót!
Szövegtan
a) A szöveget alakító tényezők
b) Mikro- és makroegységek, szövegösszetartó erők
1.
Örkény István: Használati utasítás
A mellékelt novellák rövidségük ellenére is teljes értékű írások. Előnyük, hogy az ember időt spórol velük; mert nem igényelnek hosszú hetekre-hónapokra terjedő figyelmet. Amíg a lágy tojás megfő, amíg a hívott szám (ha foglaltat jelez) jelentkezik, olvassunk el egy Egyperces Novellát.
Rossz közérzet, zaklatott idegállapot nem akadály. Olvashatjuk őket ülve és állva, szélben és esőben vagy túlzsúfolt autóbuszon közlekedve. A legtöbbje járkálás közben is élvezhető!
Fontos, hogy a címekre ügyeljünk. A szerző rövidségre törekedett, nem adhatott hát semmitmondó föliratokat. Mielőtt villamosra szállnánk, megnézzük, milyen jelzésű a kocsi. E novelláknak éppily fontos tartozékuk a címe.
Ez persze nem azt jelenti, hogy elég csupán a föliratokat olvasgatni. Előbb a cím, aztán a szöveg: ez az egyetlen helyes használati mód.
Figyelem!
Aki valamit nem ért, olvassa el újra a kérdéses írást. Ha így sem érti, akkor a novellában a hiba.
Nincsenek buta emberek, csak rossz Egypercesek!
2.
Örkény István: Ballada a költészet hatalmáról
A körúton állt egy telefonfülke. Ajtaja sűrűn nyitódott-csukódott. Az emberek megtárgyalták ügyes-bajos dolgaikat, fölhívták a lakáshivatalt, megbeszéltek egy találkát, pénzt kértek kölcsön a barátaiktól, vagy féltékenységükkel gyötörték kedvesüket. Egy idős asszony, miután visszaakasztotta a hallgatót, egyszer nekidőlt a készüléknek, és sírt. Ilyen eset azonban csak ritkán fordult elő.
Egy napsütéses nyári délutánon a fülkébe lépett a költő. Fölhívott egy szerkesztőt, és így szólt:
- Megvan az utolsó négy sor!
Egy piszkos papírszeletről felolvasott négy verssort.
- Jaj, milyen leverő! - mondta a szerkesztő. - Írd át még egyszer, de sokkal derűsebben.
A költő hiába érvelt. Hamarosan letette a hallgatót, és eltávozott.
Egy ideig nem jött senki, a fülke üresen állt. Aztán megjelent egy javakorabeli asszony, feltűnő kövér termettel, feltűnő nagyságú keblekkel, nagy virágos nyári ruhába öltözötten. Ki akarta nyitni a fülke ajtaját.
Az ajtó nehezen nyílt. Először nem is akart kinyílni, de aztán hirtelen kivágódott úgy, hogy valósággal visszalökte az utcára a hölgyet. A következő kísérletre az ajtó olyan módon válaszolt, hogy az már rúgásnak is beillett. A hölgy hátratántorodott, és nekiesett a postaládának.
Az autóbuszra várakozó utasok odacsoportosultak. Kivált közülük egy aktatáskás, erélyes fellépésű férfi. Megpróbált benyitni a fülkébe, de olyan ütést kapott az ajtótól, hogy hanyatt esett a kövezeten. Mind többen és többen gyűltek oda, megjegyzéseket tettek a fülkére, a postára és a nagy virágos hölgyre. Egyesek tudni vélték, hogy magas feszültségű áram van az ajtóban, mások szerint a nagy virágos hölgy meg a cinkosa el akarták rabolni a készülékben lévő érméket, de idejében lefülelték őket. A fülke egy ideig némán hallgatta oktalan találgatásukat, aztán megfordult, és nyugodt léptekkel elindult a Rákóczi úton. A sarkon éppen pirosat jelzett a lámpa, a fülke megállt és várt.
Az emberek utánanéztek, de nem szóltak semmit; minálunk semmin sem csodálkoznak, legföljebb azon, ami természetes. Megjött az autóbusz, elvitte az utasokat, a fülke pedig vidáman ballagott végig a Rákóczi úton a verőfényes nyári délutánban.
Nézegette a kirakatokat. Elácsorgott a virágüzlet előtt, egyesek látták bemenni egy könyvesboltba, de lehet, hogy összetévesztették valaki mással. Egy mellékutcai italboltban felhajtott egy kupica rumot, aztán végigsétált a Duna-parton, és átment a Margitszigetre. Az egykori kolostor romjainál meglátott egy másik telefonfülkét. Továbbsétált, aztán visszafordult, végül átment a másik oldalra, és tapintatosan, de kitartóan szemezni kezdett a túlsó fülkével. Később, amikor már sötétedett, belegázolt egy virágágyba a rózsák közé.
Hogy éjszaka mi történt a romoknál, mi nem, azt nem lehet kideríteni, mert a szigeten rossz a közvilágítás. De másnap a korai járókelők észrevették, hogy a romok előtti fülke tele van dobálva vérvörös rózsával, a telefonkészülék pedig egész nap tévesen kapcsolt. A másik fülkének akkor már hűlt helye volt.
Ő pirkadatkor elhagyta a Szigetet, és átkelt Budára. Fölment a Gellérthegyre, onnan hegyen-völgyön át a Hármashatár-hegy csúcsára kapaszkodott föl, aztán leereszkedett a hegy oldalán, és nekivágott az országútnak. Soha többé nem látták Budapesten.
*
A városon kívül, a Hűvösvölgy utolsó házain is túl, Nagykovácsi községtől azonban jóval innen van egy vadvirágos rét. Akkora csak, hogy kifulladás nélkül körbe tudja futni egy kisgyerek, s olyan rejtve él a magas törzsű fák közt, mint egy tengerszem. Túl kicsi még ahhoz is, hogy valaki lekaszálja; ennélfogva nyár közepén már derékmagasságig nő rajta a fű, a gaz meg a virág. Ez az a hely, ahol a fülke letanyázott.
A kirándulók, akik erre vetődnek vasárnaponta, nagyon megörülnek neki. Kedvük támad megtréfálni valakit, aki még az igazak álmát alussza, vagy eszükbe jut hazatelefonálni, hogy tegyék a lábtörlő alá az otthon hagyott kulcsot. Belépnek a fülkébe - mely kissé rézsút dőlt a puha talajon -, s miközben az ajtón utánuk hajolnak a hosszú szárú vadvirágok, fölveszik a telefonkagylót.
A készülék azonban nem ad vonalat. Ehelyett négy verssor szólal meg a telefonkagylóban, olyan halkan, mintha hangfogós hegedűn... A bedobott pénzt a készülék nem adja vissza, de emiatt még senki sem tett panaszt.